 Saját fejlesztésű mechek
 Könnyű mechek (20-35 tonna)
  Ant (30 tonna)
 Reaper (35 tonna)
Leírás
Történet
A Reaper (Kaszáló) nevű agro-mechet 2603-ban, a Külső Világok Szövetségében, a Prinis Prime-on, a Prinisi Gépgyártó Vállalat telephelyén hozták létre leginkább a Kazanka nevű rendszer hatalmas termőföldjeinek megművelésére, bár a mech más rendszerekben is hasznos szolgálatokat tett. 2601. augusztus 28-án az Alpheratz kormányzata pályázatot írt ki egy széleskörben felhasználható agromech megtervezésére és a prototípus legyártására. Az első széria piacra kerülésekor a mech még a Harvester névre hallgatott, de mivel néhány nappal korábban egy másik (szintén) agromech jelent meg ugyanezen a néven ezért jogi úton kellett eldönteni a név használatának elsőségét és ezt a pert a Prinisi cég elvesztette, ezért a mechjeit később már Reaper, azaz Kaszáló néven hozták forgalomba. A korai gyártású Reaperek computerei még Harvesterként azonosítják magukat. A konkurencia mellett párhuzamosan sikerült értékesíteni a Reaper típust is és ez elég nagy hasznot hozott a Prinisi gépgyárnak ahhoz, hogy a mech továbbfejlesztésébe befektessenek. Így alakult ki a Reaper RP-10H (mezőgazdasági) mech mellett 2607-ben a Reaper RP-20M bányászati célú és 2608-ban a Reaper RP-30E műszaki támogató célú mech is. Az RP-20M-en kissé megerősítve meghagyták az RP-10H változat ásólapátját, de felszerelték egy Lushanni XD-55-ös fúrófejjel is, mellyel a vágatokat kényelmesebben lehet bővíteni. Ehhez a változathoz kerekes szállítószalag is csatlakoztatható a hátsó részhez. Az RP-30E a fúrófej helyett egy (saját fejlesztésű) hidraulikus vágó ollót kapott, mellyel csöveket, acélgerendákat és tulajdonképpen minden mást könnyedén át lehet vágni. Elehelyeztek továbbá egy 2 tonna teherbírású darut is a mech hátán, valamint egy lángvágót (egyes változatoknál lézervágót a bal karon). Bár nem kifejezetten erdészeti munkákra tervezték, de az RP-30E remekül bevált fakitermelések helyén is. A hidraulikus ollóval a fákat is könnyedén át tudja vágni, míg a daruval a szállító eszközökre tudja helyezni a farönköket. 2615-ben kisebb fejlesztések után (elhagyták lángvágót, az ásólapátot és helyette csak a fogókart hagyták meg, illetve megerősítették a burkoló lemezeket a lehulló ágak, farönkök miatt) az RP-30E-t RP-32W néven kifejezetten erdészeti munkákra kínálták.
A mech közkedvelt a munkamecheket használók között, mert igen jó kilátás nyílik a pilótafülkéből, mely tágas és kényelmes munkát tesz lehetővé.
Néhány esetben előfordult, hogy a mech tulajdonosai szükségből harci helyzetekre is felkészítették munka mechjeiket.
Ilyenkor általában a lángvágó fúvókáját cserélték, aminek hatására Flamer-ként lehet használni, illetve a laservágóból könnyű lézereket lehet
fabrikálni, de egy esetben előfordult az is, hogy a karon az ásólapát védelmében géppuskákat rögzítettek. Ezektől az apró módoításoktól függetlenül a Reaper lassú,
alulpáncélozott (bár erős vázszerkezetű) és alapvetően fegyvertelen mech, így harctéren kizárólag erődítések építésére alkalmazható.
A legendák szerint
Feljegyezték, hogy a Dante rendszer egyik bolygóján kalózok fosztogatták a telepeseket. Az egyik település azonban
ellenállt a kalózoknak, mégpedig a Reaper mecheknek köszönhetően. A mechekkel ugyanis kiterjedt védelmi vonalat hoztak létre árkokkal,
töltésekkel, szinte pár nap alatt, így a kalózokat sikerült addig feltartani, míg a szomszédos rendszerből rendfenntartásra felbérelt
zsoldos csapat megérkezett.
Városi legendaként maradt fent, hogy egy másik alkalommal egy Reaper RP-30E változatú mech közelharcban legyőzött egy
Commando COM-2D típusú csatamechet, mégpedig a váll
és térd ízületek átvágásával.
Közepes mechek (40-55 tonna)
 Elephant (45 tonna)
 Firebird (55 tonna)
 Manticore (45 tonna)
 Monk (55 tonna, klános)
Leírás
Történet
Négy évvel hatalmas vereségük után, 3062-ben a Blood Spirit klán
elkezdte galaxisait szerkezetileg újraépíteni és
mobilisabbá tenni. Ehhez a tudós kasztot kérte fel, hogy fejlesszenek ki egy olyan mech típust, ami alkotná a galaxisok magját. A tudósok a
Stormcrow típusú omnimechet vették alapul, és ennek
lábszerkezetére megalkották a Monk (Szerzetes) omnimechet. A Monkot a Mechharcosok
éppen ezért mindig is a Stormcrow árnyékában emlegetik mivel az már az invázióban is bizonyított és bevált csatamech volt.
Egyelőre igazi küzdelemben még nem vett részt de a teszteken kiváló eredményeket mutatott. Elsődleges konfigurációja
tökéletesen bevált sűrű erdős terepeken, B konfigurációja városokban való küzdelmekben, C konfigurációja tüzérségi támogatásban, D
konfigurációja pedig felderítő küldetésekben.
A legendák szerint
Néhány babonásabb szabadszülött között az a pletyka járja, hogy a mech gyártása közben áldozati szertartásokat is
végeztek, hogy a vér szellemének ereje járja át az új konstrukciót.
 Pursuer (55 tonna)
Nehéz mechek (60-75 tonna)
 Agitator (65 tonna)
Leírás
Történet
Ez a nehéz csatamech a 2700-as években készült az SLDF
részére a Terra mech gyáraiban.
Vegyes fegyverzete és ugróképessége révén bármilyen feladatot el tud látni. Pontosan ez miatt vált kedvelté helyőrségek, városok
védelmi feladataira. Az első örökösödési háborúban ez a csatamech majdnem teljesen eltűnt, éppen csak pár száz darab maradt szerte az
univerzumban. Utánpótlást, alkatrészeket egyre nehezebben lehetett beszerezni hozzá, ezért tényleg csak eldugott, soha nem látott
helyőrségekben alkalmazták, ahol nem számított egy hiányzó félnehéz lézer, vagy egy működésképtelen rakétavető.
Új feltűnését a Tukayyidi ütközet
hozta, ahol a Comstar mech ezredeiben számos
vadonat új Agitator csatamech vette fel a küzdelmet a Klánokkal.
A legendák szerint
A Lyrán Nemzetközösségben az
Arcturus rendszer főbolygóján egy városban köztéri szobrot csináltak egy Agitator-ból.
Állítólag meghibásodott a fúziós reaktora és nem tudtak mit kezdeni a csatamech-kel, mert ez volt az utolsó működőképes Agitator a
Lyrán Nemzetközösség egész területén.
 Bandit (65 tonna)
 Butcher (70 tonna)
Leírás
Történet
A Butcher (Hentes) nevű csatamechet 3016-ban építették újjá az
Egyesült Napok hadereje számára, miután rátaláltak a
Hortense rendszer közelében egy kis bolygón a félig lerombolt, elhagyatott mech gyárra.
Teljes, és dicső pompájába nem tudták visszaállítani a mech eredeti állapotát a
Csillagligás technológia hiányában,
de így is félelmetes monstrumot sikerült felépíteni. A törzsbe beépített két gépágyújával, a bal karon található négy félnehéz lézerrel,
a jobb kezében lévő hatalmas fejszével, és a vastag páncélzatával megállta helyét az akkori nehéz mechek között.
Kiszivárgott információk szerint a Drakónis Szövetség
zsákmányolt pár darabot a Butcher-ből, amin a gépágyúkat lecserélték a Szövetségben kedvelt, bár eléggé hőtermelékeny részecske ágyúkra.
Napjainkban a Klán invázió után, a Butchert is felszerelték a zsákmányolt technológiával, és a tervrajzai alapján
visszaállították eredeti fényét. Ferro páncélzatot kapott, új, nagyobb teljesítményű fúziós reaktorral látták el, és dupla
hűtőbordázatra cserélték a régi hagyományos hűtést. A felszabadított tonnából, két modern Defiance LBX-10 gépágyút építettek be, és a
jobb torzóra felszereltek még egy Magna Mark félnehéz lézert.
A legendák szerint
Az Eridani Könnyűlovasság
századosa Bryan 'Head Hunter' Mattlow-t egyszer két Atlas
típusú mech csapdába szorította.
Szó szerint kivágta magát közülük úgy, hogy mindkét mechnek szétverte a fejét Butcher-ének fejszéjével. A Lovasság között a mai napig
terjeng ez a történet.
 Diablo (75 tonna)
Leírás
Történet
A Diablo csatamech először 2930-ban mutatkozott be a Solaris 7-en
a Gyárban, mint a Marik Ház legújabb solarisi játékokra készített nehéz mechje.
A kialakított kinézete, és a tűzereje hamar a közkedvelt mechek közé emelte a Diablot. Pár éven belül, már majdnem minden utód államnak volt a
tulajdonában pár darab. Természetesen a solarisi sikerek láttán hamarosan kikerült a csatatérre is.
Először a hivatásos mech harcosok kicsit idegenkedtek tőle, mivel ezt a típust csak a holovideókon láthatták arénákban
küzdeni, de hamar megbizonyosodott, hogy kiváló közelharci mech az éles bevetéseken is. Tomodzuru type 20 gépágyúja (a Hunchback
gépágyúját szerelték a Diablo jobb kezére) és vastag páncélzata méltóvá tette a nevéhez.
3067-ben építették át a Diablot megnövelvén tűzerejét, és kapott még egy SRM6-ot, valamint három félnehéz lézert a
fegyver arzenáljához, bal torzójába, pedig egy rakétaelhárítórendszert építettek.
A legendák szerint
A Galahad Istálló híres mech harcosa Willy "Snake Eye" Brown a Cathay arénában négy
Liao csatamechet küldött a pokolra Diablojával.
Egy Awesome, egy Lancelot,
egy Guillotine és egy King Krab
volt az áldozata. Liao híresztelések szerint a mérkőzést megbundázták.
 Lance (60 tonna)
Roham mechek (80-100 tonna)
 Hammerfist (85 tonna)
|
