Történet

1938-ban pályázatot írtak ki Magyarországon egy iskola-repülőgép tervezésére és gyártására. A Levente erre a pályázatra készült Fábián András tervei alapján. 1939-ben az MVG Repülőgépgyárában készült el a mintapéldány, Győrben.

A Levente-I prototípusával 1940 októberében repültek először.
A gép törzse és a kormánysíkok acélcsövekből készültek, nagyrészt vászonborítással. A magasfedelű, merevített szárny teljesen faépítésű volt, háromdúcos osztott rendszerrel. A futómű olajcsillapítású, spirálrugózású, kisméretű, alacsony, fékezhető kerekes volt. A Repülő Kísérleti Intézetnél (RKI-nél) is berepülték és javasolták a légierőben történő rendszeresítését. Sajnos az egyik prototípussal 1940. november 17-én Dicsőffy József, az MVG berepülőpilótája műrepülés közben halálos balesetet szenvedett. A gépet újjáépítették és 1941-ben kiállították a BNV-n. A sorozatgyártást (Levente-II néven az Uhry Testvérek Autókarosszéria- és Járműgyár Kft. vállalták. 1942-ben létrehozták a Weiss-Manfréd művek (Csepel szigeten) területén saját cégüket Repülőgépgyár Rt. néven.

A Levente-II. néven sorozatgyártott (katonai célra szánt) gépek több ponton is különböztek a prototípustól. Magasabbra került a szárny, megváltozott a törzs vonalvezetése és egyszerűbb lett a vezérsíkok alakja és szerkezete. A gépnek volt egy egyedi vonása is, a Bücker iskolagépek több javítószerszámát és alkatrészét fel lehetett hozzá használni.

Műrepülés oktatására ugyan jobban megfeleltek a Bückerek, de ennek ellenére a Leventék sem maradtak feladat nélkül. A legyártott kb. 80-100 darab gépből minden alakulathoz jutott 3-4 darab. Használták őket futárcélokra és vitorlázó-vontatásra is.
A háború után 4 darabot sikerült felkutatni és újra repülőképes állapotba hozni. A győri sportrepülők 1946 áprilisában leltek rá az egyikre Kisbajcson, egy szénakazalba rejtve, egy HD-22-es géppel együtt. A Levente elég jó állapotban volt, de hiányoztak belőle a műszerek és nem volt rajta légcsavar. A gépet a nehéz körülmények ellenére gyorsan helyrehozták és HA-LEA lajstromjellel 1948. május 7-én "Strucc" típusként szolgálatba állhatott. A gép futóműve nem felelt meg az állandó üzem követelményeinek, ezért azt átalakították. A gépet intenzíven használták, egy év alatt több mint 500 felszállást hajtottak végre vele (ebből 395 vontatás). A gépet 1955-ben Budaörsre szállították nagyjavításra, de azt már nem hajtották végre rajta, a repülőgépet selejtezték.
Adatok
Általános adatok |
Gyártó: | Repülőgépgyár Rt. |
Prototípus: | 1939 (MVG Repülőgépgyár) |
Gyártási periódus: | 1941 - 1945 |
Gyártott mennyiség: | 80 - 100 db |
Típus: | iskola-repülőgép |
Személyzet: | 1 fő (+1 fő utas) |
|
Fizikai paraméterek |
Teljes hossz: | 6,8 m (6,08 m?) |
Szárnyfesztáv: | 9,45 m |
Magasság: | 2,52 m (2,53 m?) |
Szárnyfelület: | 13,4 m2 (13,5 m2) |
Szerkezeti súly: | 510 kg (470 kg?) |
Hasznos súly: | ? |
Maximális felszálló súly: | 710 kg (750 kg?) |
|
Fegyverzet |
Elsődleges fegyverzet: | - |
Torkolati sebesség: | - |
Lőszer kapacitás: | - |
Legnagyobb lőtávolság: | - |
Tűzgyorsaság: | - |
Másodlagos fegyverzet: | - |
|
Rádió és hajtómű adatok |
Rádió típusa: | ? |
Motor gyártója: | MÁVAG Hirth HM 504/A2 |
Motor típusa: | 4 hengeres, léghűtéses, lógóhengeres soros |
Motorteljesítmény: | 105 LE (78 kW) |
Furat átmérő / Lökethossz: | ? / ? |
Hengerűrtartalom: | ? |
Maximális fordulatszám: | ? |
Légcsavar: | két tollú, fa |
Hatótáv: | 380 km (650 km?) |
Legnagyobb sebesség: | 170 km/h (160 km/h?) |
Szolgálati magasság: | 5200 m (4500 m?) |
Tüzelőanyag tartály: | ? |
|
Futómű adatok |
Csillaptás típusa: | olajcsillapítás, spirálrugózású |
Egyéb: | kisméretű, alacsony, fékezhető kerekes |
Wargame
A Levente II-t 1:72-ben a cseh HR modell gyártja műgyantából. Mivel ez a gép oktató gépként működött,
ezért wargame-hez csak speciális esetben használható fel. Ilyen lehet például, ha futárgépként használjuk,
és a feladat a gép kísérése, esetleg megakadályozása a felszállásban stb...
Név |
Motor |
Típus |
Speciális tulajdonság |
Fegyverzet |
Pont |
Év |
Levente I-II |
1 |
futár |
M |
- |
5 |
1941 |
Források
Ezen összefoglaló elkészítésében az alább olvasható forrásokra támaszkodtam. A kérdéses források kérdőjellel megjelölve.
Makettinfo
Wikipedia
Bonhardt Attila, Sárhidai Gyula, Winkler László: A Magyar Királyi Honvédség vegyverzete